different between elver vs sandeel

English

Etymology

Variant of eelfare, from eel + fare.

Pronunciation

• IPA^(key): /??lv?(?)/

Noun

elver (plural elvers)

1. A young eel.

Translations

Anagrams

• Lever, Revel, lever, revel

Hungarian

Etymology

el- +? ver

Pronunciation

• IPA^(key): [??lv?r]
• Hyphenation: el?ver
• Rhymes: -?r

Verb

elver

1. (transitive) to thrash, whack, trounce, to defeat utterly

   Synonym: legy?z

2. (transitive) to thrash, beat up, to beat mercilessly
   • 1851, Mór Jókai, A két szász:^[1]

     De János mester sem volt rest, hanem el?kapott egy fokosbaltát a szegletb?l, s miután a vadászkést kiütötte ellene kezéb?l, nekiesett a fokossal, s úgy elverte, úgy elpáholta azt, mint a kétfenek? dobot, míg csak a fullajtár, bornak és ütlegeknek sokasága miatt le nem esett a lábáról, akkor aztán szépen lefektette az ágyba, s reggelig ott hagyta nyugodni a m?helyben.

   Synonyms: elagyabugyál, eltángál, elfenekel, elkalapál, elpáhol, helybenhagy

3. (transitive) to squander, waste, throw away (money, wealth)

   Synonyms: elkölt, elpazarol

4. (transitive) to drive off violently
5. (transitive, archaic) to play (to produce music using a musical instrument)

   Synonym: eljátszik

6. (transitive, dated) to pass (time) while being bored, to kill time
   • 1986, Anna Dániel, Teréz küldetése,^[2] chapter 2, page 18:

     A veszprémi hegyeket megkerülve érkeztek Zalaegerszegre, s ott értesültek róla, hogy az ifjú Brunszvik Nagykanizsán táborozik. Ott rá is találtak; az inszurgens a városban vett ki szállást, és kártyázással verte el az id?t.

   Synonyms: elüt, eltölt

7. (of a clock) to strike, announce (an hour of the day)

   Synonym: elüt

8. (transitive) to appease, quench, stop, end (dream, thirst, hunger etc.)
   • 1847, János Arany, Toldi,^[3] canto 4, stanza 7, lines 1–4:

     Vadmadár-tojással éh-szomját elvervén, / Szörnyen hányta a hab a jöv?nek tervén: / Merre menjen? mihez fogjon? uramfia! / Nincsen h? lelkének hová fordulnia.

9. (transitive, of hail or rain) to destroy
   • 1844, Sándor Pet?fi, Vizet iszom,^[4] stanza 2, lines 1–4:

     A sz?l?ket tavaly / Elverte tán a jég? / Vagy a dér csipte meg / S bor nem termett elég?

   • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,^[5] part 4, chapter 4:

     Hanem egyet nem tudtak az orvosok, ennek elfeledtek utánajárni: – azt, hogy a nyár végén az egész Balaton környékét elverte a jég.

     But they had forgotten that toward the end of the summer hail-storms had laid waste the whole district;

   • 1962, Ferenc Móra, “Szeptemberi emlék”, in Tápéi furfangosok,^[6] volume 1:

     Szent István délutánján elverte a jég a sz?l?t. Azaz dehogy elverte: széthasogatta még a t?kéket is. Még másnap reggel is marékszámra lehetett szedni a jeget a laposokon, ahol a víz összesodorta.

10. (transitive, of the sun or wind) to disperse, drive away
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,^[7] part 1, chapter 14:

      Egy este elverte a szél a felh?ket, s amint Timár kabinja ablakából kitekintett, meglátta a nyugati láthatáron az újholdat.

      One evening the wind dispersed the clouds, and when Timar looked out of his cabin window he saw on the western horizon the crescent moon [in the original: "new moon"].

    • 1889, Mór Jókai, Utazás egy sírdomb körül,^[8] chapter 13:

      Reggelre azonban nem hogy megenyhült vagy megfordult volna a szél, hanem még er?sebb lett, s egészen keletinek nyilatkozott. Az a jó azonban volt benne, hogy az es?felh?ket mind elverte az égr?l a hegyek mögé.

    A nap elverte a ködöt. — The sun dispersed the fog.

11. (transitive, of wind or waves) to propel, blow away

12. (transitive, dialectal) to thresh (to separate the grain from the straw or husks)

    Synonym: elcsépel

Conjugation

Norwegian Bokmål

Etymology 1

Noun

elver m or f

1. indefinite plural of elv

Etymology 2

Noun

elver m

1. indefinite plural of elv

Norwegian Nynorsk

Etymology 1

Alternative forms

• elvar

Noun

elver f

1. indefinite plural of elv

Etymology 2

Alternative forms

• elvar

Noun

elver m

1. indefinite plural of elv

English

Noun

sandeel (plural sandeels)

1. Alternative form of sand eel

Anagrams

• leadens